Cégprofil és kiinduló helyzet
A vállalat egyedi gépek tervezésével és gyártásával foglalkozik, jellemzően kis darabszámú, komplex berendezéseket készítve magas hozzáadott értékkel. A gyártás jellege miatt a gépek leterheltsége változó volt, és az időszakos túlterhelések mellett sokszor előfordult alulhasználtság is. A kapacitástervezés túlnyomórészt tapasztalati alapon történt, ami gyakori átszervezést és utólagos korrekciókat tett szükségessé.
A vezetés célja az volt, hogy:
- Valós adatokat gyűjtsön a megmunkálógépek működéséről
- Pontosan modellezze az időalapú kapacitást
- Átláthatóbbá tegye a gépek kihasználtságát, leterheltségét és hatékonyságát
Megvalósítás: Ipar 4.0 alapú digitalizáció
1. Gépállapot- és teljesítménymérés bevezetése
A gyártócsarnokban található megmunkáló gépekre (marók, esztergák, CNC megmunkáló központok) IoT alapú érzékelőket és adatgyűjtő eszközöket szereltek fel, amelyek mérték:
- Üzemóra és állásidő
- Működési ciklusok és beavatkozások
- Gépállapot (üzemel, áll, beállítás alatt, hibás)
- Energiafelhasználás és terhelési szintek
Az adatok egy központi gyártásmonitoring rendszerbe kerültek, amely valós időben szolgáltatott információt a műszakvezetés és termelésirányítás számára.
2. Időalapú kapacitástervezés bevezetése
A gyűjtött adatok segítségével a termelésirányítás:
- Minden egyes gépre valós, napi bontású kapacitásprofilokat tudott kialakítani.
- A projektalapú tervezés során a becsült gyártási idők helyett gépidőn alapuló pontos terhelési modelleket használt.
- A rendszer képes volt vizuálisan előrejelezni a túl- vagy alulterhelést, így lehetővé vált a kapacitás előzetes kiegyenlítése.
3. Kihasználtság és hatékonyság mérése online módon
A bevezetett rendszer mutatta:
- Gép-kihasználtságot (%) gépenként, műszakonként
- Hatékonysági mutatókat (pl. OEE) a gyártott termékekre vetítve
- Állásidők okait (beállítás, várakozás, szerszámcsere, hibák)
Eredmények 4 hónappal a bevezetés után
| Mutató | Bevezetés előtt | Bevezetés után |
| Átlagos gépkihasználtság | 62% | 80% |
| Pontatlanság a kapacitástervezésben | ~35% | <10% |
| Nem tervezett átszervezések | Heti szinten | Csak kivételes esetekben |
| Átlagos gépállásidő naponta | 2,1 óra | 0,9 óra |
További előnyök
- Jobb ütemezés az egyedi gépek komplex megmunkálási szakaszaihoz
- Transzparencia a döntéshozatalban: műszakvezetők és mérnökök valós időben látták az állapotokat
- Adatalapú fejlesztési javaslatok (pl. új gépek indokoltsága, karbantartási stratégia)
Konklúzió
Az Ipar 4.0 bevezetése az egyedi gépgyártásban nem csupán adatgyűjtést, hanem valódi üzleti értékteremtést jelentett. Az adatvezérelt kapacitástervezés révén csökkent a bizonytalanság, nőtt a termelési stabilitás, és megalapozódott a prediktív döntéshozatal jövőbeli lehetősége is – például mesterséges intelligencián alapuló tervezési és karbantartási algoritmusok bevezetésével.
